A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége volt a fókuszban a XXIV. András-napi Bormester Találkozón

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség lehetséges hazai hatásai álltak a középpontban a Somlón megrendezett XXIV. András-napi Bormester Találkozón, amelynek a Tornai Pincészet adott otthont. A szakmai nap fókusza idén az volt, hogyan lehet időben felismerni a kockázatokat, és milyen gyakorlati lépésekre van szükség ahhoz, hogy a termelők felkészülten reagáljanak.

A résztvevőket Tornai Tamás házigazda köszöntötte. Rövid köszöntőjében üdvözölte a Somlóra érkező szakmai közösséget, és hangsúlyozta: a mostani helyzetben különösen nagy érték a tudásmegosztás és az összefogás, mert valódi előrelépést csak közös gondolkodással lehet elérni. Ezt követően felszólalt Nemes Imre, a NÉBIH elnöke is. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen növényegészségügyi helyzetekben a gyors felismerés és a fegyelmezett, egységes védekezés kulcsfontosságú. Kiemelte, hogy a termelők, a hegyközségek, a szakmai szervezetek és a hatóság együttműködése nélkül nincs hatékony megelőzés, ezért a hiteles tájékoztatás, a folyamatos megfigyelés és az időben meghozott szakmai döntések szerepe felértékelődik.

A szakmai előadások a betegség kezelésének gyakorlatára és a várható ágazati következményekre koncentráltak. Nyitrainé dr. Sárdy Diána a MATE Budai Campus főigazgatója elmondta, hogy alacsony kockázatú megoldások is rendelkezésre állnak, csak ezeknél jellemzően gyakoribb, következetesebb kezelésekre és pontos időzítésre van szükség. Hangsúlyozta, hogy a védekezés kulcsa a terjesztő kabóca elleni hatékony fellépés, az alapos fedettséget adó kijuttatási technika, és az is, hogy ne csak az ültetvényekre figyeljünk, hanem a vadszőlő, a kiskerti tőkék és az elhanyagolt területek is komoly fertőzési forrásként jelenhetnek meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem érdemes megvárni a látványos tüneteket, mert a vizsgálatokkal időben tisztázható, érintett-e az ültetvény, ugyanakkor a vizsgálati kapacitás szűk keresztmetszet lehet, ezért különösen fontos a szabályos, reprezentatív mintavétel és az összefogás.

Varga Máté a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szakmaközi ügyekért felelős alelnök azt emelte ki, hogy a problémával az elmúlt években sem a gazdatársadalom, sem a szakmai szervezetek, sem a hatóságok nem foglalkoztak kellő súllyal, részben erőforrás- és ismerethiány miatt. Úgy fogalmazott: a betegséggel együtt kell élni, és rövid időn belül be kell épülniük a mindennapi szőlőtermesztési gyakorlatba azoknak az új lépéseknek, amelyek a jogszabályi környezet kialakítására, a folyamatos felderítésre, a fertőzött tőkék megsemmisítésére, az egységes növényvédelmi fellépésre és a szaporítóanyag kérdésére épülnek. Külön hangsúlyt kapott az edukáció: a tévhitek felszámolása és a valós információk eljuttatása a legkisebb termelőkig is, akár alternatív, helyben működő csatornákon keresztül. Beszélt arról is, hogy hosszabb távon a gazdálkodóknak kell a saját kezükbe venniük a felderítést és a védekezést, mert a megelőzés és az ültetvény fenntartása összességében jóval kisebb teher, mint a kivágás és az újratelepítés teljes költsége és kiesései. Fotók: RRZs.

A termelői tapasztalatok és a mindennapi problémák sem maradtak háttérben: Kiss Tamás borász, Somlói Vándor Pince, Somló hegy előadásában személyes és szakmai oldalról is megmutatta, milyen döntési helyzeteket hozhat a témakör a szőlőben és a pincében. Ezt követően „Koncentráljunk a lehetőségeinkre, a megoldásokra” címmel kerekasztal-beszélgetés zárta a szakmai blokkot, Tarsoly Róbert elnök, Zalai Borvidék Hegyközsége, Németh Csaba kutatási munkatárs, MATE Badacsonyi Kutató állomás és Pászti János hegybíró, Somlói Borvidék részvételével. A beszélgetést Tornai Tamás moderálta. A nap programját kóstoló is színesítette a 2025-ös évjárat boraiból, majd ünnepi pillanatként sor került a Somlóért – Tornai Endre Emlékdíj 2025 díjátadójára.

A rendezvény folytatásáról és a díjátadóról a következő cikkünkben olvashatnak.

0
Kosár
  • No products in the cart.