Áder János a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a klímaváltozás témájában tartott előadást kedden az ajkai Fekete István – Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium diákjainak. Az előadás során a hallgatóság elutazhatott az időben, az urbanizációtól egészen napjainkig, hogy megértsék, hogyan és miért változott meg a Földön a az éghajlat és milyen következményekkel jár mindez az élővilágra.
Az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás egyre sürgetőbb problémává vált az emberiség számára. A korábbi köztársasági elnök szerint az 1950-es évek 2,5 milliárdos népességéhez képest 2022-re a Föld lakossága elérte a 8 milliárd főt. A városok száma és mérete rohamosan nőtt, -mega és gigapoliszok jöttek létre- és a jövőben még több ember fog városi környezetben élni, ami növeli a városok energiaigényét és a szén-dioxid kibocsátását is. A felgyorsuló urbanizációs folyamatra példaként Bombay városát említette, ahol a panelházak mellett konténerházakban, lemezbódékba költöznek az emberek áram és víz nélkül. Hozzátette, ez a valóság olyan távol áll tőlünk itt Európában, hogy alig tudjuk elképzelni. A folyamatosan növekvő népességgel a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás pedig háromszor olyan gyorsan nő, ami a szén-dioxid kibocsájtást is gyorsabban növeli. A fosszilis energia előállításával nő a széndioxid kibocsájtás, melyért főként az építőipar, a közlekedés, az ipari vas és acéltermelés, cement gyártás a felelős. Kiemelte, hogy egy korábbi párizsi klímacsúcson megállapodást kötöttek az országok, hogy a szén-dioxid kibocsájtást mérsékelni fogják, hogy a földfelszíni hőmérséklet ne emelkedjen átlagosan 2 C° fokkal többel.
Áder János kitért arra is, hogy az iparosodás óta globálisan és lokálisan is haladunk az egyre nagyobb mértékű klíma katasztrófa felé azzal, hogy elkezdtük felmelegíteni a bolygót. Hangsúlyozta, a szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése a földfelszíni hőmérséklet emelkedéséhez vezet, ez pedig többek között időjárási szélsőségeket okoz. Hozzátette, hogy a változás mértéke nehezíti meg leginkább az alkalmazkodást és az ember életfeltételeit. A klímaváltozás 80%-át a vizeken keresztül érezzük. A víz körforgása felgyorsul, ami kedvezőtlen társadalmi, politikai, egészségügyi és gazdasági következményekhez vezet. Magyarország esetében szélsőségességessé válik majd az időjárás, és előfordul, hogy egyik helyen villám árvíz máshol aszály alakulhat ki. Visszaemlékezett arra az időszakra, amikor a Velencei-tó veszélybe került és az Alföld kukorica es napraforgó termése kiégett. Hogy könnyebben elképzeljük, mekkora gazdasági problémát okozott a két évvel ezelőtti aszály Magyarországon, az iskolák költségvetéséhez hasonlította azt. Magyarország tekintetében 1000 milliárd forintba kerülhet egy ilyen aszály. Amennyiben egy iskolának közel 2 milliárd forint az évi költségvetése, akkor 500 iskola, éves költségvetésébe kerül egy súlyosabb aszály az országnak.
Mint mondta, a klímaváltozás hatására kialakul a víz három drámája jelenség. A sok víz, a kevés víz és a sarki jégtakaró olvadása, amely emeli a tengerszintet. Előfordulhat, ha tovább emelkedik a tengerszint, akkor például Banglades egy részét ellepi a víz, mert 1 méterre van a tengerszint felett, de veszélyben van egy sziget állam Kiribatit vagy Európában Velence, London is víz alá kerülhet. Bemutatta, hogy a gleccserek milyen mértékben olvadtak az elmúlt 36 évben. Tehát akár országon belül is előfordul, hogy egy részen aszály van a másik felében pedig villám árvíz söpör végig, mint akár Dubajban, ahol az éves csapadék mennyiség zúdult a városra pár héttel ezelőtt egy óra alatt- mondta Áder.
Kiemelt néhány olyan szakmát, ami a későbbiekben a klímaváltozás elleni küzdelemben fontos szerepet játszhat. Az elnök szerint a mérnököknek az energia tárolásának hosszú távú megoldásain kell dolgozniuk, míg az informatikusoknak a mesterséges intelligencia segítségével az adatbázisok kezelésre, mint például a vízbázisok kezelésére kell összpontosítaniuk. A közgazdászok feladatai között kell, hogy szerepeljen az új, gazdasági számítási módszerek kidolgozása, amelyek képesek mérni a vállalatok működésének környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásait. Áder hangsúlyozta, hogy a tanárokra vár a legfontosabb feladat, egy új szemléletmód bevezetése az oktatásban. Az orvosoknak pedig fel kell készülniük az új betegségek diagnosztizálására és kezelésére, amelyeket a klímaváltozás következtében megjelenő új szúnyog- és kullancsfajok terjesztenek majd. Jogászként pedig a nemzetközi egyezményekben kell megoldásokat keresnie mindenkinek, hogy a klímaváltozás elleni harc összefogott, hatékony legyen.
A kuratóriumi elnök örömét fejezte ki, hogy egy ajkai iskola is részt vesz a klíma héten, és hangsúlyozta, hogy mindenki tehet a bolygóért, -hiszen sok kicsi sokra megy elven- az egyszerű lépések, mint a termosztát egy fokkal történő lejjebb tekerése is jelentős hatással lehet a klímaváltozásra. Elmondása szerint, Ajka városa egy korábbi klíma egyezményben vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti majd a szén-dioxid kibocsátását, ezzel is hozzájárulva a globális erőfeszítésekhez. Áder János összefoglalójában azt hangsúlyozta, hogy nem csak globális szinten, hanem egyéni szinten is sokat tehetünk a bolygónkért, hiszen minden lépés számít ebben a túlélésért folytatott kritikus küzdelemben.
