A magyar agrárium helyzetéről, a vidéki Magyarország megerősítéséről, valamint a gazdákat érintő uniós és hazai támogatási lehetőségekről is szó esett azon a gazdafórumon, amelyet március 31-én rendezett meg Sümegen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ.
Az Inkubátorházban tartott rendezvényt sajtótájékoztató előzte meg, amelyen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke, valamint dr. Navracsics Tibor miniszter, a térség országgyűlési képviselője, továbbá Nagy Viktor szakmai főtitkárhelyettes és Sövényházi Balázs, a NAK és a MAGOSZ Veszprém vármegyei szervezetének elnöke ismertette a magyar gazdákat érintő legfontosabb kérdéseket.
Navracsics Tibor arról beszélt, hogy hosszú időn át a főváros volt kedvezményezett helyzetben, ezért az elmúlt 16 év egyik alapvető törekvése az volt, hogy Budapest és a vidék között helyreállítsák az egyensúlyt. Emlékeztetett arra is, hogy a cél kezdettől az volt: senki ne kerüljön hátrányba pusztán azért, mert falusias térségben él. Hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztés, az agrárgazdaság támogatása és a közszolgáltatások fejlesztése nélkül nincs erős vidéki Magyarország. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt másfél évtized intézkedéseinek köszönhetően a vidéki térségek ma jóval erősebbek, mint 2010-ben voltak. Ebben fontos szerepet játszottak a gazdákat segítő támogatások, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés megerősítését szolgáló intézkedések, a helyi közszolgáltatások fejlesztése, a gépállomány korszerűsítése, valamint a generációváltást ösztönző programok.
Jakab István arról beszélt, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb célja a vidéki Magyarország megerősítése volt. Kiemelte: a közös agrárpolitika támogatási rendszerében vállalt magas magyar társfinanszírozás új lehetőségeket nyitott meg a gazdák előtt, miközben az uniós és hazai források a gazdálkodás korszerűsítését, a gépállomány fejlesztését és a generációváltás ösztönzését is szolgálták. Hangsúlyozta, hogy a gazdákról nem születhet döntés a gazdák nélkül, és fontosnak nevezte a MAGOSZ és a kormány között nemrég létrejött megállapodást is, amely már a jövőre, a közös építkezésre irányul. Mint fogalmazott, az a legfontosabb, hogy magas szintű szakmai munka folyjon, és a tudás, az információ, valamint az uniós lehetőségek eljussanak a termelőkhöz. Ebben kiemelt szerepet tölt be az országosan működő falugazdász-hálózat, amely hétszáz szaktanácsadóval segíti a gazdákat. Jakab István arról is beszélt, hogy a földtörvény védi a magyar gazdákat, az adórendszer kedvező feltételeket biztosít az őstermelők számára, az egyszerűsített gazdaságátadási lehetőség pedig a generációváltást is támogatja.
Nagy Viktor a 2021 és 2027 közötti agrár- és vidékfejlesztési időszak számait ismertette. Elmondta, hogy a rendelkezésre álló 5600 milliárd forintos keretből 3900 milliárd forint pályázatokon keresztül érhető el, és ebből már jelentős összegben születtek támogatói döntések. Március 31-ig közel 837 milliárd forint támogatás érkezik meg a gazdákhoz.
Sövényházi Balázs, a NAK és a MAGOSZ Veszprém vármegyei elnöke kiemelte, hogy a magyar gazdák számára most különösen nagy jelentősége van a határozott és következetes érdekképviseletnek, hogy a gazdák érdekei érvényesüljenek, és mielőbb hozzájussanak a számukra elérhető forrásokhoz.
A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a magyar agrárium miként tud alkalmazkodni a változó európai gazdasági és politikai környezethez, miközben megőrzi versenyképességét és hozzáfér a fejlesztési forrásokhoz. A fórumon szó esett még a közös agrárpolitika jövőjéről, az uniós támogatási rendszer tervezett átalakításáról, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának lehetséges hatásairól, valamint a Mercosur-megállapodás agráriumot érintő következményeiről is.
