Az advent utolsó vasárnapján közös gyertyagyújtásra gyűltek össze az iszkáziak a település adventi koszorújánál. A hűvös, esős idő ellenére sokan érkeztek, akiket forró teával és forralt borral vártak a szervezők a faluházban.
Az ünnepséget Cseh József polgármester köszöntője nyitotta meg, kiemelve az advent és a karácsony valódi értékét. Beszédében hangsúlyozta, hogy a keresztény ember számára az adventi időszak a hit, a remény, az öröm és a szeretet gyertyáinak meggyújtásával készíti fel szívünket a karácsonyra, mely az év legmeghittebb időszaka. Arra buzdította a jelenlévőket, hogy az ünnepi készülődés közben ne feledkezzenek meg a valódi értékekről, és próbáljanak minél több figyelmet és megértést mutatni szeretteik iránt. Idézte Böjte Csaba atya gondolatát is, miszerint próbáljunk mi magunk lenni a karácsonyi ajándék. Ezt követően Kovács Zoltán országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait az advent és a karácsony jelentőségéről. Rámutatott, hogy a négy gyertya – a hit, a remény, az öröm és a szeretet – lángjaival egyre növekvő fényesség szimbolizálja Jézus születésének közeledtét. Beszélt az adventi gyertyák szimbólumairól és az adventi koszorú eredetéről is. Hangsúlyozta, hogy a karácsony lényege nem az ajándékvásárlás és a rohanás, hanem a várakozás, az öröm és a szeretet megélése. Arra kérte a jelenlévőket, hogy gondoljanak azokra is, akik egyedül töltik az ünnepeket, és nyissák meg feléjük szívüket.
A gyertyagyújtást követően a faluházban Kurdi Róbert adventi dalcsokorral várta a hallgatóságot. A közösség tagjai együtt melegedtek meg a hideg, esős időből érkezve, és lélekben készülődtek a karácsonyra.
