Az Ajkai Szó Online főszerkesztője készített interjút Ravasz Tiborral, a Veszprém Vármegyei Közgyűlés leköszönő tagjával, amelyben számos aktuális kérdés került terítékre. A politikai életből való távozását firtató kérdésre a képviselő azt emelte ki, hogy a közgyűlési jelöléshez ambíció, rátermettség és felkérés együttes jelenléte szükséges, amely sok korábbi politikus esetében idén hiányzott, míg a FIDESZ-KDNP jelenlegi jelöltjeinél ezek mind megvoltak.
A beszélgetés során a riporter a képviselő Ajkai Magyar Imre Kórházban betöltött üzemeltetési igazgatói posztjának megszűnésére és a kórházból való távozásának körülményeire terelte a szót. Ezenkívül szóba került a magyar egészségügyi rendszerről készült Boston Consulting (BC) jelentés is. Ravasz Tibor válaszában kifejtette, hogy a BC több közép-európai országban, így Szlovákiában egy magyarországihoz hasonló átvilágítási anyagot készített az egészségügyi reform kapcsán. Szlovákia esetében a reformot 2019-ben indították el, és a BC jelentés jelentős részét társadalmi és szakmai vitára bocsátották, ami Magyarországon nem történt meg. A magyar civil szervezetek bíróságon kiperelték a BC és a Belügyminisztérium közötti tanácsadói szerződést, így az nyilvánosságra került. A szerződésből és a reform lépéseiből számos következtetést lehet levonni, és párhuzamokat állapíthatunk meg a két országban lezajlott reformfolyamatok között. A szlovák egészségügyi kormányzat öt kategóriába sorolta az ország kórházait, ahol az Ajka-szerű kisvárosi kórházak “elfekvő kórház” kategóriába kerültek. Ez azt jelenti, hogy a krónikus ellátások dominálnak, és kevesebb aktív szakellátásra kerül sor. Ravasz szerint az egészségügyi dolgozók jelentős része nem szeretne elfekvő kórházakban dolgozni, mivel az aktív ellátásban dolgoznak. A riporter összefoglalása szerint a helyzet kevesebb szakemberrel, kevesebb szakellátóhellyel és több elfekvő krónikus kórházzal jellemezhető. Ezzel szemben a képviselő úgy véli, hogy az orvosok és ápolók évente növekvő száma, valamint a bérreform adatai alapján az egészségügyi szakma vonzóbbá vált. Azonban a humán erőforrások elosztása a vármegyei és kisvárosi kórházak között nem megfelelő. Az Országos Kórház Főigazgatás által végzett átvilágítás nem hozott változást ebben a helyzetben, pedig az egészségügyi szakma ezt várta. A riporter az ajkai kórház jövőjével kapcsolatos aggodalmait fejezte ki, amelyek szerint a kórházban előbb-utóbb krónikus részleg alakulhat ki. A képviselő szerint a helyi és országos politikusoknak, – beleértve a Fidesz-KDNP helyi polgármesterjelöltjét is, – nem érdekük, hogy az ajkai kórház sérüljön, és korábbi kijelentéseik alapján megmentik az aktív ellátást, amikor kell.
A beszélgetés végén a képviselő a BC szlovák jelentésének három utolsó kategóriájára tért vissza, amelyekben az aktív ellátások részben megmaradtak, de a krónikus ellátások domináltak. Az ajkai kórház esetében ez a szakmaösszetétel lesz a kérdés. A riporter a főigazgatói kinevezések hiányára is rákérdezett, amelyek szerinte rendszerszervezési és ellátási problémákat okoznak. Ravasz Tibor korábbi üzemeltetési igazgató bízik abban, hogy az ajkai intézményben maradt vezetők jól végzik a dolgukat, de úgy véli, hogy az ajkai vezetők többet tennének a saját kórházukért, mint a jelenlegi nem ajkai vezetők. A riporter és Ravasz Tibor közötti párbeszéd folytatódott az ajkai kórház jövőjével kapcsolatos aggodalmak körül. A riporter arra volt kíváncsi, hogy van-e megfelelő helyi szakmai vezető erő, aki képes kiállni Ajka szükségleteiért. Ravasz válaszában utalt a politikai konszenzusra, de felhívta a figyelmet arra, hogy a politikusok gyakran csak akkor lépnek, amikor már sürgős a helyzet. A volt főigazgató szerepe a kórházban szaktanácsadóként való folytatásáról is szó esett, amelyre Ravasz Tibor megerősítette, hogy a tapasztalat és a szakértelem nem veszhet el a korral. Majd a pénzügyi kihívások és az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottsága is terítékre került. A képviselő szerint a technológiai fejlődés és a devizaárfolyamok változása jelentős hatással van az egészségügyi költségekre. A kórházak adósságállományának növekedése és az év végi állami segítség várakozása is szóba került. A magánegészségügy szerepének növekedése és a várakozási idők hosszabbodása kapcsán Ravasz kifejtette, hogy a magán- és állami egészségügynek egymás mellett kellene megférnie, de a jelenlegi rendszerben a két szektor egymás rovására él. A Veszprém megyei kórház új főigazgatójának kinevezése és annak hatása az ajkai kórházra is fontos téma volt. Összességében a beszélgetés rávilágított az ajkai kórház előtt álló kihívásokra és a szükséges konszenzusra, amely a jövőbeni változásokat illeti. Ravasz Tibor hangsúlyozta, hogy bár bízik a társadalmi konszenzusban, a gyakorlati tapasztalatok mást mutatnak. Ez a helyzet különösen fontos lesz a Veszprém megyei kórház új főigazgatójának kinevezésekor, amely jelentős hatással lesz az ajkai kórház jövőjére.
A teljes riportot az Ajkai szó youtube csatornáján tekinthetik meg:
