Csaknem minden online és hagyományos médiumban vezető hír 2 napja, hogy több magyar városban rosszak a légszennyezési adatok. Természetesen a hír valós tartalmának ismerete nélkül akár még halálra is ijeszthetik a hírfogyasztót a hírszolgáltatók, ha nem „olvas a sorok között”.
Talán a legijesztőbb interpretáció a légszennyezettségi adatokról az economx.hu-n jelent meg, ahol a légszennyezésnek tulajdonított halálesetek éves számáról adnak hírt. Szerintük a finom részecskék okozta szennyezések 238 ezer halálesethez járultak hozzá Európában. Álláspontjuk szerint különösen veszélyes ez a helyzet az idősebbekre, hiszen a 65 éves és idősebb felnőttek körében az összes haláleset mintegy 4 százalékát tehetik ki a légzőszervi megbetegedések, melyek a légszennyezéshez köthetők főként. A WHO és az Európai Bizottság adataira támaszkodva a hírportál rögzíti, hogy az eddigi légszennyezési mérték 2021-ben mintegy 239 ezer idő előtti halálesetet okozott Európában, míg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint további 48 ezer ember halt meg a nitrogén-dioxidnak való kitettség következtében ebben az időszakban. Ezt követően a hírcsatorna hosszan értekezik a légszennyezés vélt és valós okairól, majd természetesen megállapítja, hogy a Balkán országait és Kelet-Európát jobban sújtja ez a jelenség, összefoglalva: Összességében a legrosszabb a helyzet Észak-Macedóniában, ahol 100 ezer lakosra évente 255 légszennyezéssel kapcsolatos haláleset történik, majd Szerbia következik évi 217, és Montenegró évi 174 áldozattal. Magyarországon évente 107-en halnak meg a légszennyezéssel összefüggésben, míg például Ausztriában 36-an, Németországban 39-en, Finnországban hárman.
Az Index.hu már kizárólag hazai megközelítésben adja hírül az információt, de itt is elmarad a konkrét adatok ismertetése, csak a bűnös városokat sorolja fel és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) figyelmeztetésére hivatkozva közli, hogy többek között Kaposváron, Ajkán, Várpalotán, Székesfehérváron és Esztergomban is veszélyessé vált a levegő minősége a szálló por miatt az ország több pontján. Hivatkozik a cikk az előző napi méréseket ismertető térképre, melyet nem közöl, de legalább megemlíti a levegőhigiénés index fogalmát és utal arra, hogy a rossz adatok mögött a légmozgás hiánya és az így kialakuló és állandósuló köd is szerepet játszik. Innen már érdemes volt tovább nyomozni és az NNGYK oldalán a halálos adatok helyett a reálisabbnak vélt adatok után nézni.
A Levegőhigiénés Index rendszere négy kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható (1), a második a kifogásolt (2), a harmadik az egészségtelen (3) – ide sorolható jelenleg Ajka – és a negyedik a veszélyes (4) minősítésű. A Levegőhigiénés Index meghatározásához szükséges, hiteles légszennyezettségi adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásainak folyamatosan közzétett vizsgálati eredményei szolgáltatják, melynek talán Ajka polgármesteri hivatalának aljában is van egy mérési pontja, vagy annak kijelzője.
