Az őszi időszakban két jelentős ünnep is felbukkan az európai és az új világi ünnepkörben, amelyek során az emberek az elhunyt szeretteikre emlékeznek: kötődnek: a Halottak napja és a Halloween. Bár mindkettő a halottkultuszhoz témáját járja körül, gyökereik, hagyományaik és megünneplésük módja is jelentősen eltér egymástól.
Halloween október 31-én kerül megünneplésre és gyökerei az ősi kelta Samhain ünnepre nyúlnak vissza. A barbárnak vélt kelták úgy hitték, hogy ezen az éjszakán az élők és a holtak világa közötti határ elvékonyodik, és a halottak szellemei szabadon járhatnak-kelhetnek az emberi világban. Ilyenkor az élők ijesztő jelmezekbe öltöztek, hogy elijesszék a rontó és rosszindulatú szellemeket. Tüzeket gyújtottak, hogy a fénnyel és a jótékony füsttel megvédjék magukat a rontástól, a kísértéstől.
Az ősi Samhain modern verziója a Halloween főként az angolszász országokban népszerű, ahol a gyerekek rémisztő jelmezekbe bújnak és édességet gyűjtenek a “trick-or-treat”, magyarosan Csokit vagy csalunk! felkiáltással járva az esti sötét utcákat lámpással a kezükben. Hagyománnyá vált a töklámpás, vagyis a “jack-o’-lantern” készítése is, amely eredetileg az ír halottkultusz néphagyományából ered.
Mindenszentek és Halottak Napja: Keresztény Gyökerek.
Mindenszentek ünnepe november 1-jén van, és a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. Ezen a napon a hívek a szentekre emlékeznek, akik elérték az üdvösséget. A Halottak napja november 2-án követi Mindenszentek ünnepét, és az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekre, elhunyt szeretteikre emlékeznek. Ez az ünnep fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából általános megemlékezéssé, amikor is az emberek gyertyát gyújtanak és meglátogatják szeretteik sírját.
Különbségek és hasonlóságok, eredet és jelentés.
Míg Halloween egy ősi pogány ünnepből nőtte ki magát, addig a Halottak napja és Mindenszentek keresztény gyökerekkel rendelkezik, bár a katolikusok igyekeztek ezeket az ünnepnapokat a pogányok jeles napjaihoz „közelíteni” megkönnyítve ezzel a pogányok áttérését. Ma már a Halloween inkább a szórakozásról, a jelmezekről és a cukorkagyűjtésről szól, míg a Halottak napja a csendes megemlékezés és a gyász idejévé vált.
Eltérő megemlékezés: Buli, vagy komor áhitat?
Halloweenkor az emberek jelmezekbe öltöznek, töklámpásokat faragnak, és különféle közösségi bulikat rendeznek. Ezzel szemben a Halottak napján a temetők megtelnek emberekkel, akik virágokat helyeznek el és gyertyákat gyújtanak szeretteik sírjánál és csendben imádkoznak. Mindenszentek napján is hasonló szokások figyelhetők meg, de inkább a templomokban, ahol ekkor inkább a szentekre való emlékezés dominál.
Az ünnepek kulturális hatása egymásra.
Halloween elsősorban az angolszász országokban népszerű, de az utóbbi években egyre inkább elterjedt Magyarországon is, különösen a fiatalok körében. Ezzel szemben a Halottak napja és Mindenszentek mélyen gyökerezik már a magyar kultúrában, és széles körben ünneplik országszerte.
Szórakozás és csendes ima egy ünnepkörben.
Bár mindkét ünnep a halál témáját járja körül, a Halloween és a Halottak napja közötti különbségek világosan megmutatják, hogyan változhatnak az ünnepek a kulturális és vallási háttér függvényében. Míg Halloween a szórakozás és a félelem játékos megélésévé vált, addig a Halottak napja a csendes emlékezés és a tiszteletadás ideje. Mindkét ünnepnek megvan a maga helye és jelentősége és bár jelentős különbségekkel, de mindkettő lehetőséget ad arra, hogy megemlékezzünk az elmúlásról, szeretteinkről és az élet állandó körforgásáról.
