A nemzeti szabadság és az európai együttműködés ma is összetartozik- erről beszélt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a révfülöpi március 15-i ünnepségen. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ma is ki kell állnia egy olyan Európáért, amely a nemzetek szabadságára épül.
Az MTI beszámolója szerint Révfülöpön, a Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont március 14-i rendezvényén Navracsics Tibor országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy március 15. két alapfogalma, a a nemzet és a szabadság, ami ma is meghatározó jelentőséggel bír Európa jövője szempontjából. Navracsics Tibor kiemelte, hogy az 1848. március 15-i forradalom egy szélesebb európai átalakulási folyamat, az úgynevezett „népek tavasza” része volt. Ebben az időszakban a kontinens számos országában a nemzeti önrendelkezés és a szabadság eszméje került a középpontba.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy 2026-ban is olyan helyzetben van Európa, amikor fontos kiállni a nemzetek szabadsága mellett. Mint mondta, egyes európai politikai irányzatok nem a nemzetek szabadságában látják Európa jövőjét, hanem a közösségek valamilyen doktrína alá rendelésében. Beszédében hangsúlyozta, hogy az egyéni szabadság csak közösségekben tud kiteljesedni. A szabad közösségek szabad nemzeteket alkotnak, a nemzetek szabadsága pedig Európa szabadságának alapfeltétele. Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a keresztény hagyomány szerint a szabadság nem korlátlanságot jelent, hanem felelősséget és tartalmat hordoz. A szabadság azt jelenti, hogy egy közösség képes a közjó érdekében cselekedni, tiszteli tagjait, és az egyéni jogokra építve alakítja ki a közösségi együttélés kereteit.
A miniszter felidézte, hogy sok magyar ember számára az első történelmi élmények egyike az iskolai március 15-i megemlékezésekhez kötődik. Az ünnep az évtizedek során az egyik legfontosabb állami ünneppé vált augusztus 20. és október 23. mellett.
Beszéde végén arra is emlékeztetett, hogy bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonailag elbukott, eszméi hosszú távon meghatározták a magyar történelem alakulását. Az 1867-es kiegyezés – mint mondta – nem jöhetett volna létre az 1848-as események nélkül, hiszen az ezt követő időszak lépésről lépésre valósította meg a magyar szabadság eszméjét. (Forrás: MTI).
