A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának két fiatal régésze adott elő, a XXIII. András-napi Bormester Találkozón a Tornai Pincészetben november végén. Előadásuk címe a Régészeti szenzáció a Somlón, avagy 3000 éves üzenet a mának volt. Tarbay J. Gábor és Soós Bence régészek szemléletes ábrákkal részletesen bemutatták a Somlói nyakék névre keresztelt késő bronz, kora vaskori aranylelet feltárásának és restaurálásának folyamatát, valamint elhelyezték a lelőhelyet annak világszenzációja, fontossága szerint a világ régészeti térképén.
A bronz lemezre ráerősített lehelet vékony arany lemez nyakék, mely a média segítségével azonnak roppant népszerű lett, nem egyedül árválkodott a lelőhelyen, sok ezer apró tárggyal – gyöngyökkel, kapcsokkal, ékszerekkel – együtt találták meg egy bronzkori kancsóban. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei 2023 óta folytatják a 150 évvel ezelőtt elkezdett kutatásokat a Somló-hegyen önkéntesek segítségével. Egy önkéntes akadt rá a fémkeresőjével a bronzékszerre. A késő bronzkori, kb. Krisztus előtt 960-850 körüli lelet karperecekkel, karikákkal, zabla szájrésszel együtt került elő egy narancssárga kancsóból, melyet egy fekete tányérral zártak le.
Ezt követte a szakszerű felnyitás és a hosszas restaurátori munka, melynek eredménye képpen ma már több ezer darabos kincsleletben gyönyörködhetünk, amely bronzgombokból, kagylóból származó gyöngyökből, üvegpasztából és borostyánból tevődik össze, melyek száma meghaladja az ötezret. A lelet fődarabját a bronz nyakéket aranylemez borítja, mely aranylemezt háromtagú, zsinórt vagy gyöngysort utánzó vonalminta oszt három mezőre, melyből kettő koncentrikus köröket, egy pedig fűzőmintát rajzol.
A nyakék a társadalmi elit egyértelmű Somló hegyen lévő jelenlétére utal. Ezen elitkultúrára utaló lelethez hasonló leleteket igaz, hogy találtak már az ország nyugati részén, de azok sokkal kisebb számosságban kerültek elő és II. világháború idején sajnos eltűntek. A Somlói nyakékhez hasonló leletek Európa több pontján találhatók, főként Tirol környékén az Alpokban, de zavarba ejtő távolságokra is rátalálunk hasonlókra Skandináviában, Írországban.
Kísértetiesen hasonló mintákkal díszített az 1859-ben Svédországban feltárt Smörkulleni aranycsésze is és a főként északi kultúrákból előkerülő nyakékek többsége, de azok nem rendelkeznek arany borítással, csupán bronz lemezek hordozzák a somlóihoz hasonló mintákat. Ezzel szemben a somlói kincs kísértetiesen hasonlít a „Thaya folyó vidéki” nyakékekhez, melyeket hasonlóan a magyarországi lelethez egy borvidéken találtak Morvaország és Ausztria határán 1989-ben.
A jelenleg Berlinben őrzött három darab nyakék döbbenetesen hasonlít a Somlói nyakékhez, csak mintáik apróbb részletei térnek el. Ezek alapján kijelenthető, hogy a Somlói nyakék készítői lenyűgöző kapcsolati rendszerben helyileg működő művészek voltak több generáción keresztül, akik újra alkották a helyi elit kérésének megfelelően ezeket a presztízs tárgyakat az évszázadok során.
A Somlói nyakék jelenléte azt sejteti a régészek víziója szerint, hogy a bazaltorgonáival a táj fölé magasodó Somló-hegy a késő bronzkori elit tényleges lakóhelye volt, akik között élt egy asszony, aki birtokában volt egy olyan ékszernek, amelyről viselője társadalmi magas pozíciója Európa-szerte felismerhetővé tehette. A hasonló kincsleletek jellemzően nem kötődnek közvetlenül temetkezésekhez, előfordulhatnak akár település környezetében, vagy különleges természeti helyeken is, így a nyakék egykori elrejtésének pontos körülményeit sajnos homály fedi.
Az előadás során a MTA régészei még további megerősítésre és elemzésre váró leletekről is beszámoltak a Somló-hegy tetejéről, melyek számosságuk – több ezer darabos tárgy leleletként – és anyaguk tekintetében hasonló régészeti szenzációk lehetnek a jövőben. Annál is inkább mert a kutatók szerint a Somló-hegy tetején egy közel kilenc hektáros terület bronz és vaskori elit lakóhelyéül szolgáló település nyomokat mutat. A jövőben folytatódó régészeti kutatások beigazolhatják azt a teóriát, hogy Krisztus előtt több ezer évvel az akkori hatalmi elit beutazva a környező, főként északi világot bronz és arany tárgyakat vásárolt – igazolandó hogy ott járt – majd azokat magukkal hozva presztízs tárgyként birtokolta azokat a Somló-hegy tetején, környékén.
