A keresztények húsvéti ünnepe három különleges napból áll, amit nagyhéten egészen nagycsütörtöktől vagy nagypéntektől húsvéthétfőig tartanak. Ezek a naptári napok együtt alkotják a húsvéti szent három napot (triduum sacrum), amely Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékeztetik a híveket.
Nagycsütörtök – Az utolsó vacsora emlékezete
Ez a nap Jézus és tanítványai a későbbi apostolok utolsó vacsoráját idézi fel, ahol megalapozza a későbbi Eucharisztiát az oltáriszentséget, amely során a pap Krisztus testét szimbolizáló ostyát vagy kenyeret, illetve Krisztus vérét szimbolizáló misebort mutat be áldozatként. A templomokban esti szentmisét nem, de csendes áhítatot tartanak, ahol a pap gyakran megmossa néhány hívő lábat, Jézus alázatosságát és áldozatvállalását követve. A mise végén az oltárt lecsupaszítják és az oltáriszentséget csendben elviszik egy oldalkápolnába – ezzel kezdetét veszi a virrasztás.
Nagypéntek – Jézus kereszthalála
Ez a gyász és a csend napja. A hívők Jézus szenvedésére és kereszthalálára emlékeznek. A templomokban nincs mise, de ezen a napon délután tartják a nagypénteki szertartást, amelynek része a passió, Jézus szenvedéstörténetének felolvasása, a kereszt hódolata amikor a hívek egy kereszt elé járulnak, és hódolatot mutatnak be és szentáldozás a nagy csütörtökről megőrzött és megszentelt ostyával.
Nagyszombat – A sír csendje és a feltámadás éjszakája
Egész nap csend van: Jézus a sírban pihen. A templomokban napközben nincs liturgia, sokan csendes imában, gyertyás sírlátogatással emlékeznek. Este kezdődik a húsvéti virrasztás, a feltámadási szertartása, amelyben tűzszentelést tartanak a templomok előtt, meggyújtják a Húsvéti gyertyákat, amely Jézust, mint világosságot jelképezi. Olvasmányok sora következik a teremtésről és a feltámadásról. A feltámadás örömének, harangokkal, zenével, fényjátékokkal adnak hangot, megszólalnak a harangok, amelyek nagypéntek óta hallgattak.
Húsvétvasárnap – Jézus feltámadása
Ez a kereszténység legnagyobb örömnapja, Jézus legyőzi a halált! A templomokban Ünnepi húsvéti mise van sok énekkel, örömmel, virágdíszítéssel. Gyakori a feltámadási körmenet, amit akár hajnalban is tarthatnak. A mise után sok helyen megáldják a hívek által hozott húsvéti ételeket, kalácsot, sonkát, szalonnát, tojásokat.
Húsvéthétfő már inkább népi hagyományok ideje, amilyen a locsolkodás, vízbe merítés, a templomokban már nincs külön ünnepi liturgia, de természetesen ez a nap is még mindig húsvéti időszak utolsó napjának számít.
